
Teleport b. Szolárisz sorozat r. Mobiltelefon / Mobiltelefon ©2017 Deli Barna
Teleport b. Szolárisz sorozat r. Mobiltelefon / Mobiltelefon ©2017 Deli Barna
A világ össze-vissza omlik, és mi percenként az óránkra pillantunk, amely hol késik, hol siet, de pontosan sose jár. Csúszkálunk a fedélzeten és várjuk a következő lökéshullámot. Ez akár korrekt helyzetkép is lehetne, de ha mégsem, az se baj. Katasztrófa, hogy eddig még nem volt ilyen kiállítás. /Burai Árpád, Lyuhász Lyácint Bt./
Titanic a. ©2017 Deli Barna Iphone
Most van és felidéz, reflektál, jövendőt mond. Kell ennél több? /Burai Árpád, Lyuhász Lyácint Bt./
Titanic b. ©2017 Deli Barna Iphone
Titanic c. ©2017 Deli Barna Iphone
Igen, ennél csak több kell! A nem mindennapi tárlat, mely minden tekintetben katasztrófa, várja a mindennapok rutinos vagy éppen amatőr katasztrófaturistáit!
/Burai Árpád, Lyuhász Lyácint Bt./
NDK (Neue Debreczenische Kunst, avagy Nehezen Definiálható Közösség) kiállítók: Deák Anita, Deli Barna, Dóczy Alpár Mihaszna, Kónya Ábel,
Kővári Attila, László János, Orbázi Zoltán, Szarvák Antal
A kiállítást megnyitja Mindenlében Horváth Péter,
közreműködik a Lyuhász Lyácint Bt. szalonzenekar.
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Sóbánya, Parajd 2016
©2016 Deli Barna
Iphone
Kisház 1. Nagyhuta © 2016 Deli Barna
Kisház 2. Nagyhuta © 2016 Deli Barna
Kisház 3. Nagyhuta © 2016 Deli Barna
Szomszédnéni háza 1. Nagyhuta © 2016 Deli Barna
Óriás 1. Kemence-Patak (Kemencepatak) © 2016 Deli Barna
Óriás 2. Kemence-Patak (Kemencepatak) © 2016 Deli Barna
Óriás 3. Kemence-Patak (Kemencepatak) © 2016 Deli Barna
Vadgyümölcs, Nagyhuta-Tegda-kéktúra ©2016 Deli Barna
Gyertyán, Nagysomi erdészházi-forrás ©2016 Deli Barna
Kisház1, Nagysomi erdészházi-forrás ©2016-Deli Barna
Kisház 2, Nagysomi erdészházi-forrás ©2016 Deli Barna
Kereszt, Kishuta ©2016 Deli Barna
Régi-új, Kishuta ©2016 Deli Barna
Óriás-tetem, Nagyhuta, Kiskútka-forrás ©2016 Deli Barna
Malac I-III
Mobiltelefonos fotó montázs
2016 Bugac
© 2016 Deli Barna
Planéta II.
Részlet a Szolárisz sorozatból.
2016 Bugac
© 2016 Deli Barna
Átjáró a meggyfával
Részlet a Szolárisz sorozatból.
© 2016 Deli Barna
Cím nélkül – Untitled Részlet a Szolárisz sorozatból. © 2016 Deli Barna
BÉ EL ETÓ
Szolárisz sorozatból
2016 Deli Barna
Teleport-Izm sorozat
© 2016 Deli Barna
Július 14.-ig, még megtekinthető első önálló fotókiállításom anyaga Debrecenben a TELEPORT.
A kiállítást Seres Géza fotóművész nyitotta meg Június 24-én, kurátor Vajda János fotóművész és Nagy Tom (Neonhal) is közreműködött! Óriási köszönet nekik itt is! Zseniális amit kihoztak szerényke anyagomból, de ez nem véletlen, hiszen ők a LEGJOBBAK! 🙂
Fotó: Ujvári Sándor (MTI)
JAJJ! Jó sokan is voltunk! Innen, onnan, több száz kilóméterről, 2 sarokkal arrébbról, kocsival, babakocsival és babakocsi nélkül… Nagy köszönet, hogy ilyen sokan gondoltak rám, remélem élvezték a látnivalót.
Egy kis csalogató, a 24 képből, a Teleport-Izm sorozatomból, a besugárzás-os képeimből 3 darab. (Mobiltelefonos felvételek)
Besugárzás II. (Szolárisz) 15x15cm Fine Art print ( részlet a teleport-izm sorozatból ) ©2016 Deli Barna
Besugárzás I. (Szolárisz) 15x15cm FineArt print (részlet a teleport-izm sorozatból) ©2016 Deli Barna
Besugárzás III. (Szolárisz) 15x15cm FineArt print (részlet a teleport-izm sorozatból) ©2016 Deli Barna
Nagyon boldog vagyok, ugyanis a következő levelet kaptam:
Kedves Pályázó!
Köszönjük, hogy megtisztelte a XX. Esztergomi Fotográfiai Biennálét pályázatával.Örömmel értesítjük, hogy a Zsűri beválogatta alkotását (alkotásait) a Biennále pályázatára.A XX. Esztergomi Fotográfiai Biennále ünnepélyes megnyitója 2016. szeptember 2-án lesz, erről természetesen tájékoztatjuk.
A pályázatra a jelenleg úgy 30 képből álló sorozatomból, a TELEPORT-IZM -ból választottam előbb négy képet , majd sikerült végül 3 képre redukálni. A sorozaton belül fontos volt, hogy a megadott “megfoghatatlan” köré vagy azzal, vagy abba, agykaratézzam, ami az idei kiírásban szerepelt.
Varga Tamás (Brownhand) segített a képek leválogatásában, asszem úgy 5 darabra. Seres Géza és Gombos Lajos beszélt le végül a saját-kezű kivitelezésről és így alakultak ki a végső 15cmx15cm-es Fine Art printek egy igen különleges művész papírra. ( neeem… 😀 ez titok! )
Igen! Azaz, hogy nem! Egy ilyen minőségű pályázatra igenis mindenből a legjobb kell! A legjobb papír, keret, nagyítás, kidolgozás stb brrrr… Megynyitóra is Porséval megyünk; marad idő megállni majd, Gál András lefotóz valami űber bárányfelhőt a hasselbláddal. Kétszer.
Igen, András is jön, hiszen neki is az összes képét elfogadták 5db-ot! Bízom abban, hogy Varga Tamás fog vezetni, mert András nagy versenyző, de ennek ellenére most alul maradt, hiszen Tamás több képpel fog szerepelni, hogy mennyivel azt nem árulhatom el! Még az is lehet, hogy Seres Géza is velünk jön és akkor Ő lehetne a hangulatfelelős a maga 4db alkotásával, amivel szerepelni fog a Biennálén.
Mint azt tudjátok, a Debreceni Új Fotóműhely tagja vagyok, ahogy az itt felsoroltak is, de ez még mind semmi! A fotóműhely 6 alkotóval összesen 22 darab alkotással fog szerepelni a XX. Esztergomi Fotográfiai Biennálén. Szóval valahogy úgy jön ki a 22, hogy Baloghné Dr. Kovács Matild és Balogh Gábor is több képpel szerepel, hogy mennyivel az egy 2 ismeretlenes egyenlettel kiszámítható! Ez akár egy csoportos kiállítással is felér vagy mi a szösz! RESZKESS ESZTERGOM JÖN A VAD-KELET!!!
Nagy boldogság ez és ezúton szeretnék kedves barátainak is gratulálni, akiknek szintén sikerült! Ott találkozunk!
Planéta ( Szolárisz )
Mobilfotó, 15x15cm Fine Art Print
Teleport-Izm sorozat
© 2016 Deli Barna
Besugárzás ( Szolárisz )
Mobilfotó, 15x15cm Fine Art Print
Teleport-Izm sorozat
© 2016 Deli Barna
Légzsilip ( Szolárisz ) Mobilfotó, 15x15cm
Fine Art Print
Teleport-Izm sorozat
© 2016 Deli Barna
A Fészbook nevű közösségi oldalon alakult egy remek csapat a MobilArt. A csoportban egyetlen szabály van, hogy csak mobiltelefonnal készült felvételek szerepelhetnek és azokból is csak napi 1 db. Alábbi linkre érdemes ám rákattintani, mert, szerintem sokan nem is gondolnák, micsoda fényképecskéket lehet kigobarászni a készülékekből. Mindenesetre érdemes megkapaszkodni, mielőtt kattintanátok! Sőt! Szerintem ne is kattintsatok!
https://www.facebook.com/MobilArt-1086049564749580/timeline
És itt jövök képbe egy képpel. HÁHÁááá!!!!!
Átjáró
Teleport-Izm sorozat
© 2016 Deli Barna
A kép nem is lényeg, hiszen olyan kis picike, meg *amúgysetudjuk ( 😀 erre kijavítja az internet : *bassethoundjuk ) itt most kivelkivan, én biztos, hogy nem.
—> ide, meg kell agy ÁMEN.
Szóval itt a lényeg hogy ez lett a nap képe amikor.
( Michael Jackson körbepörgős rúgás magaelé + kalapfogás )
Azután pedig lett a hét képe amikor.
( JurassicParkos filmbe telepjáróból meglátják az első dinaszaruszt – dinaszarusz meglátja első JurassicParkos telepjárót )
Háh! Most meg a mai szent napon a HÓNAP képe!
( Csicsolína megvan? 😀 volt valami lova. vagy love?
( A képet pedig tényleg nem kell nézni, kösz9önöm a figyelmet! )
IDE KATTINTVA ÉRHETITEK EL A MOBILART
Minden reggel a Szepességi utca az a Szepességi utca Debrecenben. Kellet körülbelül 20 év hogy lefotózzam, ugyanis én itt jártam az iskolába, később a NagyTescoba most meg dolgozni.
A Szepességi utca C. kép alatt pedig egy Artifakt-om található amit a Szepességi utcán találtam vagy 2 hete. Akkor is dolgozni Jöttem.
A szepességi utca az Szepességi utca
Szepességi utca
Szepességi utca
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl
© Copyright 2015 Teleport-izm © Deli Barna
Artifakt – Szepességi utca
Artifakt
Artifakt – Szepességi utca
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl
© Copyright 2015 Teleport-izm © Deli Barna
“Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az Isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Tükör által homályosan – Ingmar Bergman.
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
Arc-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl #arcizm
© Copyright 2015 ARCIZM
A határvonal, amelyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.” Ingmar Bergman.
A Teleportizm egy kísérlet részemről az “anyagban” való gondolkodásmód elsajátításához.
Az “Anyag” alatt lenyomatokra gondolok, szándékosan többesszámban. Legegyszerűbb értelemben tárgyakban, sorozatban, kézzel fogható minőségben.
Artifakt
Teleport-izm
2015 Debrecen
Mobiltelefon / Mobiltelefon
#ultimètszetiszfekszöl
© Copyright 2015 Teleportizm
A Teleportizm egy általam kitalált szó a teleportálás, teleportálódásból, mint folyamatból vonatkoztatok el, ahol az eltelt idő mérhetetlenül kevés, azaz nincs. A nincs pedig nem lehet! Nem valóságos! Ez az egész amiről karattyolok itt csupán a lehetséges létezését örökíti meg a számunkra, esetemben képekben – tárgyakban majd a későbbiekben –, melynek összessége lesz az Anyag.
Az Anyag ha minden jól megy az említett lenyomatokra fog épülni. Mindennek van lenyomata szerintem (is*). Nem is ez a legvadabb dolog ebben az egészben, hanem hogy a lenyomatok formája minden esetben különbözik! Sőt! Brrrrrrrrrrrrrr…
Leírom kismókusban!
A lenyomat legfontosabb eleme az azt megalkotó tárgy. A tárgy egy nagyon rideg szó (fujjj), ezért átkeresztelem a test szóra, így picit közelebb is áll hozzánk! Remek a buli hiszen megérkeztem oda a mondandómmal, ahova el akartam vezetni ezt az egészet, amolyan kezdő Sztalkerként, mivel a csapdák rendszere a fejemben fennforgó témában csak nekem járatos egyenlőre. A következőképpen:
* “Nem minden nyomnak egyezik meg a formája a nyomot hagyó testtel, és nem minden nyom keletkezik úgy, hogy valamely test hagy nyomot. Van úgy is, hogy egy test az elménkben kelt ilyen vagy olyan benyomást, és a nyom annak felel meg, vagyis egy ideának a nyoma! Az idea a dolgok jele, a kép pedig az idea jele: egy jelnek a jele. A képből azonban rekonstruálom, ha nem is a testet, de legalább azt az ideát, amelyet valaki más róla alkotott.”
(Umberto Eco: Rózsa neve)
Duplaszéles-mosoly – vidámság és kacagásos felvételek az elkövetkező párpercben; de előtte reklám:
A következő felvételeket mi készítettük az aranypocakokkal, digitális felvételek, mókamódra és semmi komoly.
Ő Mirr-Murr angyali hercegnő, más nevén Cukipofa, későbbiekben Undokpók vagy Mufurcmasina.
Minden nap három percig tart az irántam érzett szerelme, míg jól nem lakik, később harap. (varrógépszájú)
Ni-Nó jámbor-lelkű kancsipofa. Ő egy igazi gyógyító!
Türelmes és szórakoztató. Gyakran kikapcsol valamelyik agyfélteke, nagyon hűséges; igazi manópofa! A fenti képen a létrás trükk látható! 😀
Maci!!!!
Maci valódi ragadozó. Legkedvesebb zsákmánya az Óriás 70 literes konyhai kuka! Minden éjszaka vadászatra indul.
Kedvenc módszere a lakás legtávolibb pontjából való, meghatározhatatlan minőségű, nekifutásból eredő LE-TE-RÍ-TÉS! DÖBBENETES DÜBBENÉS! WÁÁáááááááááááá!!!! Repednek a tejfölös dobozok, szakadnak az acskók! Wááááááá!
A fenti képen a ⒸTeleportáCicó látható!
Egyenlőre nagyon ritkán sikerül színes fényképet készítenem…
Rosszul fogalmaztam!
A fotot nagyon könnyű elkészíteni. De amilyen egyszerű egy elrontott színes képet feketefehér ??? redukcióval ??? színesebbé tenni azáltal, hogy elvesszük a zavaró színeket – míg csak a fekete és a fehér és a közöttük megmaradó szürke tónusok maradnak – legalább olyan nehéz a feketefehér képet készíteni színes környezettről.
Ezt azért írtam le ( fel ), mert egyik se megy még igazán.
Hahó!
Ahogy nincs pisi duda nélkül, úgy a Fekete-Fehér sem ér semmit a szürke nélkül. Kedvenc színem a szürke, amiben nekem a fehér uralkodik a legjobban, úgy hogy minél több feketét keverek hozzá.
Egyik kedvenc Fekete-fehérem szürkével 🙂
Hattyak – Tokaj, 2015
Te! figyeljé!
Megjött az objektív. Megjött az objektív Kanadából. Prrrrr 3000 km izé… 🙂 Neki is mentem a Debrecen városnak. kisucca nagyucca, pohársör; unicum nem mert hétköznap, az csak hétvégén ugye. Beszaladtam egy számomra nagyon sokszor látogatott “utcába amit a máig NEM tudtam megörökíteni sehogysem NEKTEK ( mert ez a lényeg – a nektek ). Azt érzem sikerült. Bízom benne, hogy 9 – 7 másodpercig képesek lesztek átélni az alábbi fényképek összességét, mint egyetlen felvételt, ( ezazegyetlenfelvételegyetlenbillenytyűzetszartaszejjelveréséteredményezteabillenytyűzettölfüggetlenegyébokokkapcsán)
Szeretettel; Debrecen – NiCS Ucca
Műhelytitkok Újpesten – A Debreceni Új Fotóműhely bemutatkozó kiállítása
Március 23 – április 11.
Megnyitó március 23. 18 óra
A kiállítást Kincses Károly fotómúzeológus, a Magyar Fotográfiai Múzeummunkatársa nyitja meg
Közreműködnek a Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskolanövendékei
Varga Tamás – Evelyn (nedves kollódium lemez)
Kiállítók: Bakator Péter, Balogh Gábor, Baloghné Dr. Kovács Mataild, Csergő András, Deli Barna, Gál András, Gubányi Attila, Juhász Emőke, Palotás Lehel, Seres Géza, Tuskáné Koncz Éva, Varga Tamás
“A Debreceni Új Fotóműhely 1998 elején alakult, a Debreceni Fotóklub korábbi tagjaiból. Azóta a létszámunk folyamatosan bővült. Szervezetileg önállóak vagyunk, leginkább egy baráti társaságra emlékeztet tömörülésünk, tagdíjat sem szedünk. Tagjai vagyunk a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének, amely Magyarországon a fotóklubokat képviseli és szervezi.
A fotóműhellyel, mint névválasztással is hangsúlyozni szerettük volna, bizonyos aktivitást várunk el a tagjainktól, mert milyen műhely az, ahol csak üldögélnek az emberek, ahol hónapok óta nem született új munka? A klub szóhoz sokkal inkább társul a megjelenés, a részvétel az összejöveteleken, hallgatása az okos embernek, a programok biztosítása pedig a vezető dolga. Egy klubban inkább a fényképezés a fontos, a többé-kevésbé spontán érdeklődés a témák iránt, legyen az a nyaralás ideje, vagy egy közös fényképezés, például fotós találkozó alkalmával. Mi szeretnénk, ha a művészet lenne a fontos: a fotóművészet.
Szeretnénk, ha a fényképező szerepe a kép létrejöttében több lenne két választásnál: mármint, hogy a tőle függetlenül létrejött és működő világból milyen téglalap alakú területet választ ki a lefényképezésre és a pillanat választása, hogy az exponáló gombot mikor nyomja meg. Mert valljuk be, amikor azt mondja valaki, hogy ezt a képet én csináltam, a mögött nagyon gyakran csak ez a két tényező az övé. Az összes többit egyre gyakrabban már a fényképezőgépek automatái csinálják, a maradékot pedig a színes laborok laboránsai.
Azt szeretnénk, hogy ez legyen kevés! Ennyivel ne lehessen „megúszni” egy műalkotás rangra igényt tartó tárgy létrehozását! A társművészetek képviselői is gyakran nem fogadják el a fotós (fotóművész?) teljesítményét a sajátjukkal egyenrangú emberi, művészi teljesítménynek, mert egy sokszorosított grafikai lapot lenyomni, egy festményt, szobrot, stb.-t megalkotni jóval „munkásabb” dolog, ha csak a manuális vonatkozásait tekintjük is.
Azt szeretnénk, hogy a választásokban legyen több szellemi intenzitás! Az átgondolt, legalább személyes fontosságú koncepció. Szeretnénk azt is, ha a fényképező szerepe a két választásnál még több lenne a kép születésének folyamatában: rendezze át a világot! Hozzon létre korábban nem létező valóságot mielőtt a fényképezőgépért nyúl! Dolgozza ki saját maga a felvételeit! Teremtse meg hozzá a feltételeit! Tanuljon meg rég elfeledett technológiákat! Legyen szakértője a fényképek létrehozásának, mint voltak a régi mesterek!
Mint művészek „fürkésszék, vagy magyarázzák a világegyetemet, hogy megértsék az események jelentőségét, hogy érintkezésbe lépjenek a szentséggel vagy szentségtörést kövessenek el, hogy hirdessék, és hogy tagadják az erkölcs és az igazság alapelveit, hogy szembetalálkozzanak az ismeretlennel, hogy szavakat, hangokat, formákat és színeket uralmuk alá hajtva és lereagálva felkavarják érzéseinket”.
Ezeket mindet szeretnénk, ha tagjaink meg tudnák valósítani!
De még az is jó lenne, ha a szemüket nem a pályázatok kiírásaira függesztve dolgoznának, hátha ki tudják találni a zsűrik elvárásait, hanem a saját maguk számára legyen fontos, amit csinálnak. Persze mindez valamiféle, nem kevés minőséget képviselve értendő!
Mintha az érzékszerveinkkel felfogható, kontrollálható világ mellett létezne egy másik világ is a tér és idő minden pontján, azzal párhuzamosan. Mintha léteznének különleges minőségű tárgyak, például a műalkotások, melyek a két világ határán állnak, mint az ablakok a bent és kint határán. Mintha?! Ezeken az „időbeli véges”, ablakként működni tudó tárgyakon a másik világból az „időtlen végtelenség” jön át. Ilyen tárgyak létrehozása nem elhatározás kérdése. Létrejöttének valószínűségét lehet növelni, de az egész leginkább a varázslatra emlékeztet.”
Seres Géza fotóművész, művészeti vezető
Történt ugyanis tegnap hogy Ní-Nó ebcica-herceg szemmel láthatóan beblokkolt. Kérdezgettem, hogy kajakóma a ludas vagy csak pukigömbök gyötrik aranybogár mókus pocakját… de válasz nem érkezett.
Feltűnően bandzsa tekintettel meredt a a fehér plafonra, amit én is megvizsgáltam, hasonló érdeklődéssel, de se dementorok se semmik nem rohangáltak se még semmi se.
Fenntartom, hogy az ember által nem látható UFO észlelés látható a következő felvételen igen jó minőségben.
Köszönjük a figyelmet:
Bla bla.
Eddig csak csodáltam ezeket a képeket! mOST nekiugrottam, mint gyereknapon az állatkerti zsiráf a plexifalnak banánért.
Öreg asztallap, négylevelű viráglevél, uszadékfa és a kavics. Ez 4 tárgy. A fényképezőgép segítségével egyetlen, egyenlőre anyagi tulajdonsággal NeM rendelkező “tárgynak hasonlítva, képpé.
e-kép(p): ( 😀 )
Egy Forró nyári emlék 🙂 Kellemes időtöltést kívánok a Zenéhez és a remek Felvételhez!
Készítette:
Varga Tamás / Brownhand
http://brownhand.blogspot.hu
http://tamasvarga.hu/
Gál András
http://www.galandris.com
Zene: Tom Úr és Csapata
Szöveg: Tóth Krisztina
A hangfelvételek a studio-iNside-ben készültek.
http://www.studio-inside.com
Külön köszönte Deli Barnának https://barnadeli.wordpress.com
és Pallagi Péternek http://catchit.hu
2014
http://www.tamasvarga.hu/tucs/tucs/
A többi Zeneszám is meghallgatható az albumról az alábbi meghatározhatatlan nevű zenedobozba – benne! 🙂 ( Tökjó!! )
Történ ugyanis, a hétvégén , hogy Bökönybe ( Szabolcs ) bevezetésre kerül a vezetékes szennyvíz. Ezt mondták… Alanyi jogon én ha lehet kérni kifelé vezetném, mert szeretném. Mindegy is, mert a szavazás megvolt; bevezetik.
Történt ugyanis, hogy minekutána kiástuk a gödröt, szokásomnak megfelelően szedtem egy kosár gombát a rokásat. Nagyon ízletes fajta, főleg rizzsel, nevezzük rizottónak, úgy emészthetőbb. Történt ugyanis, hogy mikor megtelt az a bizonyos kosár javakkal, bele botlottam egy mák csokorba, ami készen állt a télre.
Fogadjátok a csokor egy darabját sok szeretettel;
Barna
A híres jobbkéz-szabály, avagy ha nincs két bal akkor hol a jobb?! Mert csak bal van. De abból is csak 1. Semmi se jó és egyébként is minek? Madarat nem tudok fényképezni, mert nem beszélem a nyelvüket, másrészt az egy külön tudomány. Lehet nem is szeretem a madarakat. Ma töltött káposzta volt, nagyon ízlett. Lehet malacokat kellene fényképeznem. Malac lábakat, mert kezük az nincs. Kezük nincs, de négykézláb ők sokkal természetesebbek, mint mi. Hogy is van ez?
Körülbelül így tudom azt összefoglalni, hogy miért van nekem ilyen kevés képem. Egyszerű; nem találom őket 😦 Mert a legjobb képek mindenütt ott vannak, keresni sem kell őket, csak ugye hiába nézem, ha nem látom.
Tegnap előtt este egy meleg fényű kis olvasólámpa világította meg kezemet. Érdekes hogy ha kevésbé látunk, akkor máshogy nézünk…
A bal kezem – Digitális felvételek
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Egy bal kezem Ⓒ2014 Barna Deli
Gyuhúúú!!! Kaptam egy állítólagos nem nagy durrantás objektívet. ( az az, amit a fényképezőgép elején tekergetni kell ). Öreg is és műanyag is… Megspékoltam egy kis szigetelőszalaggal ( Tracon-Electric – parasztbót ) és némi varázsüveggel, amit véletlenül vettem 160 Ft+áfa (200 körül) -ért. Számomra igen szokatlan, mert én általában (soha) nem használom az eget, azaz nem felfele tartom a fényképezőgépet. Inkább magam elé, vagy lefele ( sokkal biztonságosabb és sört is ihatok ) keresgélem kivágásaimat, amiket előző este megálmodtam.
Szokásomhoz híven, miszerint lusta vagyok sok képet készíteni, most is csak egyet mutatok, mert egy darab készült a mai napon. Ez egy digitális kép. Nagyon hosszú felvétel, suhan a felhő. Picit botladozik a képességeimhez mérten ebben a témában, összevissza karamboloznak az épület falai és tartó-izéi*, amiknek egymáshoz képest párhuzamosnak kellene lenni. ( eztanissa 😀 )
* gerenda? ( ??? )
Nagyhután jártunk párommal Dodóval, egy aprócska zsákfalu. Még most csomagolgatom ki a képeket és megtaláltam azt a három képet, amik megmosolyogtattak a kattintás során. Nem tudtam választani, hogy melyik a legszebb, melyik adja legjobban vissza az ottani hangulatot, úgy összekapcsoltam őket egy darab képpé.
Gyulusom, a bárány koponyám újra magára öltött egy magától igen különböző tárgyat. Egy közös biztosan van bennük, mégpedig az, hogy élettelenek. Továbbra sem hajlandó nekem feltámadni, de voltak pillanatok amikor éreztem, hogy nem szabad feladnom.
Itt az egyik rövid pillanat, amikor azt éreztem, hogy talán most rám kacsint!
Tiszaszentimrén jártam. Párom Dóri nagyszüleinek kertjében számtalan varázslatos kép fogadott. Próbáltam a képeket olyan szinten manipulálni, ahogyan akkor megérintettek. Fogadjátok szeretettel.
Amikor a csomagtartó a csatorna – avagy, mit jelent a szó : Romantika?
Varga Tamás kisfilmje, mai napig fülig ér a szám ha eszembe jut az a nap.
Tamás megállt a kocsival a parkolóba, fenékkel a járdának, majd intett, hogy gyere Öcsi. Befejeztem a sörömet, összeraktuk a felszerelést, villogtam egy keveset a derítőlappal, majd megindult a szereplőválogatás….
A kérdés:
Mit jelent az ön számára a szó: Romantika?
A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk /paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv/, és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez.
Andrej Tarkovszkij
Fotogram 1 ( Belső – Táj – Élmény )
Kedves Művész úr!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy a XIX. Esztergomi Fotográfiai Biennále „Táj-Élmény” c. pályázatára beküldött alkotásai közül a 2014. június 3-án megtartott válogatáson a zsűri valamennyi alkotását beválogatta.
XIX. Esztergomi Fotográfiai Biennále Szervezői nevében
Kovács Melinda
Balogh Rudolf díjas fotográfus
a biennále művészeti vezetője
Vajda János fotóművész összefoglalója a 2010-es Biennáléról:
http://dozvald.blogspot.hu/2010/09/esztergomi-varjatekok.html
“Debrecen – Műhelytitkok címmel nyílt kiállítása a Debreceni Új Fotóműhelynek a Méliusz-könyvtár Újkerti Fiókkönyvtárában kedden. A megjelenteket Seres Géza, a fotóműhely vezetője köszöntötte. A tárlat július 11-éig tekinthető meg.”
További képek: HAON.hu
Lehetőségem volt a Modern Tánc Játék Stúdió 2014-es évzáró gálaműsorán fényképezni. A rendkívül színes műsort egy darab fekete fehér képpel foglaltam össze magamnak.
Újra ellátogattam a Zónába, ezúttal Rintintin nevű Facebook-felhasználó barátommal. Egymás Sztalkerei voltunk…
“A Zóna csapdák bonyolult rendszere, és mindegyik halálos. A régi utak gyakran eltűnnek, és újak jelennek meg. A korábban veszélytelen helyek járhatatlanok lesznek. Az út hol sima, hol összekuszálódik. Az egyenes út általában végzetes, mindenhova csak kerülővel lehet eljutni. Azon az úton visszatérni, amelyiken jöttünk, lehetetlen. Sokáig egy helyben maradni szintén veszélyes. Egy tapasztalt sztalker segítsége nélkül a Zónába látogatni öngyilkosság, de még egy sztalker vezetésével sem életbiztosítás.”
A rettenethez szokott emberi szem már észre sem veszi őket, azokat, akik valamiért a társadalom legszélére szorultak, mocsokban élnek, éheznek, fáznak, nélkülöznek. A Magyar Református Szeretetszolgálat által meghirdetett “Nincsen számukra hely” c. fotópályázat célja az volt, hogy felhívják a figyelmet rájuk, a társadalom perifériáján élők helyzetére. Hétszázötven kép érkezett a fotópályázatára, amelyből 19 képet díjaztak.
http://www.nlcafe.hu/foto/20131203/nincsen-szamukra-hely-fotopalyazat/
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nincsen-szamukra-hely-2/
http://www.stylemagazin.hu/kepnezegeto/Nincsen-szamukra-hely/10340/57815
http://www.ferfibarlang.hu/nincsen-szamukra-hely_img-4.html
http://www.erdekesvilag.hu/szivbemarkolo-fotosorozat-a-magyarorszagi-melyszegenysegben-elokrol/
http://www.napjaink.in/szivbemarkolo-fotosorozat-a-magyarorszagi-melyszegenysegben-elokrol/
http://megablog.hu/brutalis-kepeken-magyarorszag-szegenysege/